Ma a lányom kinyitotta a kedvenc csokoládéfagylaltját — azt, amit szinte minden nap megeszik iskola után.
Minden teljesen szokásosnak tűnt: a ropogós tölcsér, az édes illat, a puha csokoládéréteg a tetején. De néhány másodperccel később hallottam, ahogy meglepődve azt mondja:
— „Anya, nézd meg, mi ez!”
Odamentem, és láttam valami furcsát belül — valami sötétet, mintha egy darab csomagolóanyag vagy karamell lett volna. Először azt hittük, csak egy apró gyártási hiba, aztán, hogy talán egy darabka csokoládé. De a lányom, aki mindig nagyon kíváncsi, úgy döntött, óvatosan megpiszkálja egy kanállal.
Egy pillanattal később felsikoltott. A csokoládé alatt láttuk… 😱😱 Rémülten megértettem, mi az 😨 A részleteket az első kommentben írtam le 👇👇
A fagylalt belsejében egy kis test volt farokkal és ollókkal. Egy skorpió. Igazi, bár halott. Méretéből ítélve kölyök lehetett.
Megdermedtünk. Az első gondolatom az volt: hogyan kerülhetett ez oda? Talán már a gyárban, amikor a fagylaltot a tölcsérbe öntötték? Vagy, ami még rosszabb, később, amikor megfagyott az édes masszában?
Undort és félelmet éreztünk. A lányom sokáig nem tudott a fagylaltra nézni — remegtek a kezei. Azonnal lefotóztam a leletet, és panaszt tettem a gyártónál.
Most már a fagylaltra gondolni is rossz érzés. Hiszen soha nem tudhatod, mi rejtőzik az alatt a tökéletes csokoládéréteg alatt…
