A császár megvetette a feleségét, aki a gyermekük születése után nagyon meghízott: kövérnek és izzadtnak nevezte, és minden egyes nap arra kényszerítette, hogy az egész udvar előtt mosakodjon. Egy nap azonban, egy újabb megaláztatás közben a császárné olyat tett, amitől minden jelenlévő döbbenten megdermedt 😱
Amikor Adrián császár először meglátta Isabellát, a lányt a királyság egyik legszebb nőjének tartották.
A bálokon a férfiak szándékosan keresték az alkalmat, hogy táncra kérhessék, a gazdag családok pedig arról álmodoztak, hogy a lány egyszer a menyük lesz. Isabellának karcsú dereka, hosszú haja és olyan gyönyörű arca volt, hogy az udvari festők állandóan engedélyt kértek tőle, hogy megfesthessék a portréját.
Ő azonban Adriánt választotta.
Házasságuk első éveiben a császár szinte egyetlen pillanatra sem mozdult el felesége mellől. A fogadásokon mindig egymás mellett ültek, csak egymással táncoltak, Adrián pedig előszeretettel ismételgette az udvaroncok előtt, hogy neki jutott az egész királyság leggyönyörűbb asszonya.
Minden megváltozott a fiuk születése után.
A terhesség nehéz volt. Isabella kis híján meghalt a szülés közben, több héten át szinte fel sem tudott kelni az ágyból, majd miután felépült, gyorsan hízni kezdett.
Eleinte mindenki azt hitte, hogy ez csak átmeneti állapot, de teltek a hónapok, és a nő egyre teltebb lett. Erős ödémák jelentkeztek rajta, állandóan melege volt, és még egy rövid séta után is verejték borította az arcát.
Isabella maga sem értette, mi történik vele. Nagyon keveset evett, mindennap sétált a kertben, és betartotta az orvosok minden tanácsát, de semmi sem segített.
Adrián fokozatosan teljesen más szemmel kezdett nézni a feleségére.
A vacsorák alatt olyan messz ült tőle, amennyire csak lehetett. Ha Isabella véletlenül hozzáért a kezéhez, a férfi látványosan elhúzódott. Néha még fintorgott is, és kendőt tartott az orra elé, hogy mindenki biztosan észrevegye.
— Már megint izzadságszagod van — mondta egy alkalommal hangosan, több tucat vendég előtt. — Nem tudnál legalább egy kicsit adni magadra?
Isabella elpirult, de hallgatott.
Adrián nem válhatott el a császárnétól. Ez hatalmas botrányt okozott volna, különösen a trónörökös születése után. Ezért a férfi úgy döntött, annyira elviselhetetlenné teszi felesége életét a palotában, hogy az asszony végül maga kér majd engedélyt a távozásra.
Ekkor kezdődtek a nyilvános megaláztatások.
A császár parancsára a szolgák minden reggel egy hatalmas, langyos vízzel teli rézmedencét vittek a nagyterembe. Ott összegyűltek a szolgálólányok, az őrök és az udvarhölgyek.
Ezután bevezették Isabellát.
— Gyerünk, mosakodj meg — mondta Adrián. — Hadd lássa mindenki, hogy legalább néha vízhez érsz.
Néha nevetve hozzátette:
— Ha egy disznó állandóan izzad, gyakrabban kell megmosni.
Néhány udvaronc szégyenében lesütötte a szemét, mások halkan nevettek a császárral együtt. Isabella mindent eltűrt.
Minden reggel odalépett a medencéhez, több tucat ember előtt megmosakodott, majd nyugodtan megtörölte az arcát és távozott.
Ez több héten keresztül folytatódott.
Egy nap azonban, egy újabb nyilvános megaláztatás közben a császárné váratlanul olyat tett, amitől az egész palota döbbenten megdermedt. 😮🫣 Ennek az érdekes történetnek a folytatását az első kommentben találjátok 👇👇
Amikor a szolgák ismét Isabella elé helyezték a medencét, a nő ezúttal nem kezdett el mosakodni. A vízre nézett, majd felemelte tekintetét a férjére, és váratlanul elmosolyodott.
— Ma mindent helyesen szeretnék csinálni, felség.
Adrián gúnyosan elmosolyodott.
— Végre megértetted.
Isabella megkérte a szolgákat, hogy hozzanak néhány fehér törölközőt, majd alaposan megtörölte velük az arcát, a nyakát és a kezét.
Néhány másodperc múlva furcsa, sötétkék foltok jelentek meg a fehér anyagon.
A teremben csend lett. A császárné elővett a zsebéből egy kis üvegcsét, és néhány cseppet cseppentett a törölközőre. A kék foltok azonnal szinte feketévé váltak.
Az udvari orvos elsápadt, és közelebb lépett.
— Honnan szerezte ezt?
— A saját bőrömről — válaszolta nyugodtan Isabella.
Kiderült, hogy a nő néhány héttel korábban valami furcsát vett észre. Minden reggeli mosakodás után rosszul lett, a teste égni kezdett, ödémák jelentek meg rajta, a szíve pedig gyorsabban vert. Ezért titokban megkért egy idős orvost, hogy vizsgálja meg a vizet, amelyet használt.
Az orvos egy ritka anyagot talált benne. Az anyag a bőrön keresztül felszívódott, és fokozatosan megzavarta a szervezet működését, súlyos ödémát, erős izzadást és gyors súlygyarapodást okozva.
A legszörnyűbb dolog azonban csak ezután derült ki.
Ezt a vizet már jóval a nyilvános megaláztatások kezdete előtt is vitték Isabellának. Pontosan ezzel töltötte meg az egyik szolgálólány minden reggel a császárné fürdőkádját a gyermek születése óta.
— Ki tette ezt? — kiáltotta Adrián.
Isabella némán a főszolgára nézett. A férfi remegő kézzel elővette a palota kiadásait tartalmazó könyvet.
Az anyag megvásárlására vonatkozó megrendeléseket maga Adrián írta alá. A császár megdermedt.
Néhány hónappal korábban megparancsolta az udvari patikusnak, hogy adjon egy drága illatos keveréket felesége fürdővizéhez, mert nem tetszett neki az asszony „szaga”. A patikus többször figyelmeztette, hogy a szert csak néhány csepp mennyiségben szabad használni hatalmas fürdőmedencékben, Adrián azonban azt parancsolta, hogy ennek több tízszeresét használják.
Kiderült tehát, hogy éppen az ő kegyetlensége és a vágya, hogy megváltoztassa a feleségét, tette beteggé az asszonyt.
