Ezek a sziámi ikerlányok a mellkasuknál és a hasuknál összenőve születtek 😱 Emiatt nagyon nehéz volt számukra leülni, megfordulni vagy akár csak kényelmesen feküdni 😢
Amikor a lányok valamivel több mint egyévesek voltak, 75 orvosból álló csapat vállalkozott egy rendkívül bonyolult műtétre. Minden tökéletesen sikerült, és az orvosoknak sikerült szétválasztaniuk az ikreket.
Kíváncsi vagy, hogyan néznek ki az ikrek a szétválasztás után? Ha igen, a róluk készült előtte/utána fotók az első kommentben voltak láthatók 👇👇
Amikor Anna és Hope Richards megszülettek, életük első pillanatától kezdve minden más volt, mint a többi gyermeknél.
A lányok a mellkasuknál és a hasuknál voltak összenőve: apró testük egy pontban kapcsolódott össze a szegycsonttól egészen a köldökig. Közös rekeszizmot és egy nagy májat osztottak meg.
Még a szívük is össze volt kötve egy nagy érrel, ezért az orvosok sokáig nem tudták megmondani, hogy lehetséges-e egyáltalán a biztonságos szétválasztás.
A szüleik, Jill és Michael, minden nap nézték a lányaikat, és remélték, hogy egyszer majd külön életet élhetnek.
Anna és Hope életük első hónapjait kórházban töltötték. Oldalról oldalra feküdtek, válluk és arcuk mindig összeért.
Az ápolónők mesélték, hogy ha az egyik felébredt, a másik is kinyitotta a szemét — mintha közös ritmusuk lett volna. De mivel a mellkasuk és a hasuk össze volt nőve, nehéz volt számukra leülni, megfordulni vagy kényelmes helyzetet találni.
A szülők nem tudták külön-külön kézbe venni őket — egyszerre kellett felemelniük őket, óvatosan megtámasztva a közös mellkast.
Amikor a lányok valamivel több mint egyévesek lettek, a 75 fős orvosi csapat úgy döntött, hogy elvégzi a műtétet. A felkészülés hónapokig tartott: 3D-modellek, rengeteg vizsgálat, szakértői egyeztetések.
2018 január 13-án megkezdődött a rendkívül nehéz, hétórás műtét. A sebészek szétválasztották a májat, helyreállították a rekeszizmokat, átvágták a közös eret, és két különálló mellkast és hasfalat formáltak.
Amikor két külön műtőasztalra helyezték őket, szinte szent csend lett úrrá a teremben — Anna és Hope végre ketten voltak.
Ma a lányok úgy nőnek fel, mint bármely más gyerek. Anna ment haza először, Hope kicsit később, de mindketten gyorsan utolérték egymást a fejlődésben.
Játszanak, nevetnek, vitatkoznak, ölelkeznek — de már két önálló kislányként, nem pedig egy elválaszthatatlan egészként.
Az édesanyjuk szerint minden új nap egy kis csoda, amely akkor kezdődött, amikor az orvosok először szétválasztották a kis kezeiket, és lehetőséget adtak nekik arra, hogy a saját életüket éljék.
