A róka egy mély gödörhöz vezette a vadászokat egy hatalmas, üres mező közepén: amit az őrök láttak, amikor belenéztek, sokkolta őket 😱😱
Két tapasztalt vadász lassan haladt a téli erdőben, ügyelve arra, hogy a hó ne ropogjon a csizmájuk alatt.
A nap sikertelen volt — alig akadt nyom, zsákmány sehol. Fáradtan és dühösen már épp vissza akartak térni az autóhoz, amikor hirtelen egy vörös árny suhant el előttük.
— Egy róka! — kiáltotta az egyik, miközben felemelte a puskát.
A lövés dördült, de célt tévesztett. A róka oldalra ugrott, és a vadászok, mindent elfelejtve, utána eredtek.
Néhány percig követték a nyomait, míg észrevették, hogy az erdő véget ért. Előttük egy hatalmas fehér mező terült el.
És a közepén, mint egy fekete száj, tátongott egy mély gödör.
A róka megállt a szélén és visszanézett. Úgy tűnt, mintha várna valamire.
— Mi az ördög ez? — morogta a másik.
Közelebb mentek, és az egyik vadász óvatosan a szélre lépett, majd lenézett.
— Istenem… — suttogta. — Ott lent… 😨😱 Folytatás az első hozzászólásban 👇👇
— Emberek vannak ott!
A gödör alján egy felborult motoros szán és három ember — két férfi és egy nő — látszott. Kezükkel integettek és segítségért kiáltottak.
Úgy tűnt, a turisták már reggel beleestek ebbe a karsztos mélyedésbe, és nem tudtak kimászni.
— Élnek… még élnek! — kiáltotta a vadász, és azonnal a rádiójáért nyúlt.
A róka eközben még mindig a szélén állt, füleit idegesen mozgatta, mintha pontosan tudná, mi történik.
Fél órával később megérkeztek a mentők. Kötelek segítségével leereszkedtek és egymás után húzták fel a sérülteket.
A turisták súlyosan átfáztak, de csodával határos módon életben maradtak.
Amikor az utolsót is felhozták, a vadászok visszanéztek — a róka már eltűnt. Csak a mancsnyomai vezettek vissza az erdőbe.
— Ő mentette meg őket, — mondta halkan az egyik vadász.
A másik bólintott:
— Mi pedig üldöztük őt.
