Banditák az erdőben rátámadtak egy katonai egyenruhát viselő nőre, és valami szörnyű dolgot akartak tenni vele, de egyikük sem sejtette, hogyan fog ez végződni 😱😱
Az erdőben furcsa, nyomasztó csend uralkodott. Még a madarak is mintha eltűntek volna. Csak valahol előrébb hallatszottak tompa nyögések.
Egy kis tisztáson több erős férfi körbevett egy idős embert. Már a földre lökték, a ruhája sáros volt, az arca összeverve. Az egyikük lustán belerúgott a csizmájával.
— Na, öreg, intézzük el egyszerűen, — mondta a magas, arcán heggel. — Hol van a pénz?
— Nincs semmim… — nyögte ki az öreg, miközben a kezével védte a fejét.
— Ne idegesíts fel, — vigyorgott egy másik. — Tudjuk, hogy van félretett pénzed.
Nevettek, összenéztek, mintha ez csak egy játék lenne. Az ütések folytatódtak.
És hirtelen — egy hang.
Határozott, éles, magabiztos:
— Elég.
Mindenki egyszerre fordult meg.
A könnyű ködből kilépett egy nő katonai egyenruhában. Nyugodt léptek, egyenes tekintet, a szemében nyoma sem volt félelemnek. Közelebb lépett, mintha semmi különös nem történne előtte.
A banditák egy pillanatra megdermedtek, majd elvigyorodtak.
— Hopp… nézzétek csak, ki jött ide, — húzta el az egyik. — És egyedül.
— Szépség, úgy tűnik, eltévedtél, — tette hozzá egy másik, lassan körbejárva őt. — Talán segíthetünk?
— Itt veszélyes, — nevetett a harmadik. — De meg tudunk védeni… a saját módunkon.
Nevetni kezdtek, piszkos célzásokat tettek és összenéztek.
A nő nem válaszolt. Egyszerűen letérdelt az idős férfi mellé, és óvatosan ellenőrizte a pulzusát.
— Tartson ki, minden rendben lesz, — mondta halkan.
— Figyelmen kívül hagysz minket? — szólt ingerülten az egyik bandita, és megragadta a karját.
A nő lassan felemelte a tekintetét.
— Engedd el a kezem, — mondta nyugodtan.
— Még szemtelen is vagy, — vigyorgott a vezér, és hirtelen magához rántotta. — Most majd megtanítunk… Fiúk, gyertek közelebb, ne szégyenlősködjetek.
Ezek után a férfi megpróbálta átölelni a védtelen nőt, de a következő pillanatban olyasmi történt, amire egyikük sem volt felkészülve 😱😱 A történet folytatása az első kommentben vár 👇👇
Még be sem tudta fejezni a mondatát.
Abban a pillanatban a nő hirtelen kicsavarta a karját. Reccsenés hallatszott, és a férfi fájdalmában összegörnyedt. Azonnal ezután — egy gyors térdrúgás, és a földre zuhant.
— Te… — kiáltotta a második, és rátámadt.
A nő gyorsan mozgott, felesleges mozdulatok nélkül. Egy lépés oldalra, egy fogás — és már a földön is volt. A harmadik pontos könyökütést kapott, és hátrarepült.
— Mi történik itt?! — kiáltotta valaki közülük.
A pánik kezdte felváltani az önbizalmukat.
Még néhány másodperc — és mind a földön feküdtek, nyögtek, próbáltak felállni, majd újra összeestek.
Csak egy maradt talpon. Lassan hátrált, és valódi félelemmel nézett rá.
— Ki vagy te?.. — suttogta.
A nő nyugodtan megigazította az egyenruháját, mintha semmi különös nem történt volna.
— A különleges egységek kapitánya, — válaszolta röviden.
A csend ismét beborította az erdőt.
Néhány perc múlva járművek hangja hallatszott. Társai berohantak a tisztásra. A banditákat gyorsan lefogták és elvezették.
Az idős férfit óvatosan felemelték, és betették az autóba.
Mielőtt az ajtó bezárult volna, erősen megszorította a nő kezét.
— Köszönöm… — mondta halkan. — Már azt hittem, mindennek vége…
A nő csak enyhén bólintott.
— Minden rendben lesz.
Megfordult, és nyugodtan visszasétált a társaihoz. Számára ez nem volt semmi különös. Ez csak munka volt.
