Egy hatéves kisfiú meglátott egy nedves kötelet a folyóparton: meghúzta, és néhány perccel később valami szörnyű dolog bukkant elő a vízből 😨😱
Az a nap meleg és nyugodt volt.
A fiúk a csendes folyó partján játszottak. Fakéregből hajókat engedtek a vízre, köveket dobáltak, és úgy nevettek, hogy a visszhang betöltötte az egész erdőt.
Egyszer csak egyikük — Ilja, a legkíváncsibb a társaságban — valami furcsát vett észre.
A homokban, szinte közvetlenül a víz mellett, egy vastag kötél feküdt. Az egyik vége eltűnt a zavaros víz alatt, a másik pedig a parton hevert.
– Nézzétek! – kiáltotta Ilja. – Mi van, ha kincs van a végén?
De a barátai azonnal gyanakodni kezdtek.
– Ne nyúlj hozzá, lehet, hogy csak szemét… – mondta valaki bizonytalanul.
– Vagy csapda! – tette hozzá egy másik.
Ilja azonban, bár félt, mégis lehajolt, és megragadta a kötelet. Nedves és hideg volt. Meghúzta – és ellenállást érzett. A másik végén biztosan volt valami.
– Húzom! – kiáltotta, de a barátai már hátráltak. Valaki idegesen felnevetett, más elsápadt.
– Menjünk innen! – kiáltotta egyikük, és elsőként rohant el.
Egy perccel később Ilja egyedül maradt a folyóparton. A szíve hevesen vert.
Újra húzott, ezúttal erősebben. A kötél lassan engedett, mintha valami nehéz dolgot húzna a folyó fenekén. A víz fodrozódni kezdett, és a mélyből valami ijesztő dolog emelkedett ki.
Ilja megdermedt, de nem engedte el. Tovább húzta, míg végül meglátta, mi bukkant a felszínre. 😱😱 Folytatás az első kommentben 👇👇
Egy férfi holtteste volt. A víz végiggördült az arcán, a szemei csukva voltak, a ruhája a bőréhez tapadt. A kötél a dereka köré volt tekerve, és a nyakán zúzódások látszottak.
Ilja felsikoltott. A kötél kicsúszott a kezéből, hátratántorodott és rohanni kezdett a falu felé. A könnyei elhomályosították a látását, kapkodta a levegőt, de nem állt meg.
Amikor a felnőttek visszatértek vele a folyóhoz, a sodrás már közelebb vitte a testet a parthoz. Később kiderült, hogy a férfi már egy hete eltűntként volt nyilvántartva.
És a kötél — ugyanaz a kötél — azóta sem merte senki megérinteni. Még mindig ott hever a parton, emlékeztetve mindenkit arra, hogy a kíváncsiság néha egy félelmetes igazságot tárhat fel.
