A strandon észrevettem egy 70 éves nőt, aki merész fürdőruhát viselt, és úgy döntöttem, hogy észrevételt teszek neki

70 éves vagyok. Nemrég a strandon voltam, és észrevettem egy hozzám hasonló korú nőt, aki merész fürdőruhát viselt. Úgy döntöttem, odamegyek hozzá, és megmondom neki, hogy az ő korában nem illik ilyet viselni.

A nő, aki nagyjából az én koromban volt – talán kicsit idősebb vagy fiatalabb – magabiztosan sétált a parton merész fürdőruhájában, és egyáltalán nem zavartatta magát a külsejével.

Úgy tűnt, mintha nem is figyelt volna a körülötte lévőkre, élvezte a testét, és bátran megmutatta mindenkinek, aki a közelében volt. Egy pillanatra enyhe zavarba jöttem. Lehet, hogy túl sokat gondolkodtam azon, hogy mi számít „illendőnek” a mi korunkban.

Bevallom, csodáltam őt, de nem tudtam nem elgondolkodni: talán itt az ideje, hogy egy kicsit visszafogottabbak legyünk?

Ne gondolják, hogy ellenzem az önbizalmat. Én is, mint ő, fiatal léleknek érzem magam, próbálom megőrizni az aktivitásomat, és örülök az életnek.

De az ő önbizalma elgondolkodtatott: lehet, hogy idősebb korunkban érdemes egy kicsit zártabb stílust választani?

Úgy döntöttem, hogy észrevételt teszek neki. Azt javasoltam, hogy talán érdemes lenne inkább egy zártabb fürdőruhát választani – hiszen már nem vagyunk fiatalok, és néha illik egy kicsit elegánsabban öltözködni. De a nő reakciója váratlan volt. Elmondom, mit válaszolt a kommentek linkjén 😲⬇️⬇️

Egyszerűen nevetett és tovább ment, mintha a tanácsomat észre sem vette volna. Ez arra késztetett, hogy elgondolkodjam: miért érzem a szükségét annak, hogy ilyen tanácsokat adjak, és mi számít igazán fontosnak a mi korunkban?

Lehet, hogy más környezetben nőttem fel, más elképzelésekkel arról, hogy hogyan „kellene” kinézni 70 éves kor után. Talán a régi értékek, mint a visszafogottság és az elegancia már nem annyira fontosak, és a „megfelelő megjelenés” fogalma változik.

Ez a tengerparti találkozás, az önbizalma, az önmagát elfogadni tudása megmutatta nekem, hogy sokféleképpen kifejezhetjük magunkat. És lehet, hogy tévedtem, amikor azt gondoltam, hogy a visszafogottság mindig eleganciát jelent.

Mindenki azt választja, hogy hogyan él, és mit visel, aszerint, amit érez. Lehet, hogy a történet igazi üzenete nem az, hogy valakinek másképp kell öltözködnie, hanem hogy mindannyiunknak jogunk van a saját választásunkhoz, életkortól függetlenül.

Az életünk, a testünk és a stílusunk a mi személyes dolgunk, és a legfontosabb, hogy jól érezzük magunkat, és magabiztosak legyünk.