Az egész falu megdöbbent, amikor az egyik helyi férfi visszatért szülei házába egy nővel, akinek ilyen volt a külseje… De hamarosan kiderült valami szörnyű az új feleségről 😱😱
Az egész falu megrendült, amikor a férfi visszatért szülei otthonába egy nő társaságában.
Az elmúlt években a városban dolgozott, és senki a faluban nem hallott róla. Csak időnként küldött pénzt és rövid leveleket a szüleinek.
Egy nap azonban hazatért. Nem egyedül — hanem az új feleségével.
Az idős szülők nagyon boldogok voltak: egyetlen fiuk végre családot alapított. Alig várták, hogy megismerjék a menyüket… egészen addig, amíg meg nem látták őt.
A nő a fiuk mellett állt — az egész arca vastag kötésekbe volt burkolva, csak a szemei látszottak. 😢
Az anya megrendülten a mellkasához kapott.
— Fiam… mi történt vele?..
A fiú azonban halkan válaszolt:
— Ne kérdezd, anya. Csak fogadd el őt úgy, mint a feleségemet.
Attól a naptól kezdve csend költözött a házba. Az új meny szinte soha nem ment ki, kerülte az embereket, és csak a férjével beszélt — akkor is csak kettesben.
A szomszédok suttogtak, találgattak, pletykákat terjesztettek. Néhányan azt mondták, bűnöző, mások szerint boszorkány.
A szülők sem találtak nyugalmat. Minden este hallották, ahogy a nő halkan sír a zárt ajtó mögött, miközben a fiuk gyengéden próbálta vigasztalni.
Egy éjjel, a kíváncsiság és az aggodalom hatására, úgy döntöttek, benéznek a fiatal pár szobájába, ahová mindig bezárkóztak este tizenegy után.
A meny a tükör előtt ült, és óvatosan levette a kötéseket az arcáról. És ekkor a szülők meglátták, mit rejtett eddig a lány 😱😲
Folytatás az első kommentben 👇👇
A lámpa gyenge fényénél látszott — az egész arca mély égési sebekkel és hegekkel volt borítva.
Az anya nem tudta visszatartani a sikolyát.
A fiú felébredt, felpattant, és azonnal megértette — minden kiderült.
— Igen… — mondta halkan, — most már tudjátok az igazságot.
Elmondta, hogy néhány évvel korábban a városban szörnyű tűzeset történt. Az épület, ahol lakott, lángokban állt, és ez a nő húzta ki őt a tűzből. Ő mentette meg az életét, de közben szinte felismerhetetlenségig megégett.
— Nem hagyhattam el őt, — mondta, miközben a szülei szemébe nézett. — Nem az arcát szerettem meg, hanem a szívét.
E szavak után az anya sírni kezdett, és odalépett a menyéhez. Először ölelte meg — gyengéden, mintha attól félne, hogy fájdalmat okoz neki.
Másnap reggel a szomszédok ismét suttogtak.
De ezúttal — tisztelettel.
