Ne siess eldobni a régi ernyőt! 🥰 Letettem a régi ernyőmet a földre, rálocsoltam cementet, és pár óra múlva ez lett belőle 🤔😱 Az eredményt a kommentekben lévő linkre kattintva mutatom ⬇️⬇️
Néhány egyszerű lépéssel és egy kis fantáziával stílusos és funkcionális dekorációs elemmé alakíthatjuk.
Válassz kényelmes helyet a kertedben, ahol kényelmesen tudsz dolgozni. Előnyös, ha a felület egyenletes.
Tömörítsd a nedves homokot, hogy erős alapot képezz, majd helyezd el az ernyőt, nyél nélkül, a kupolájával lefelé. Ez lesz az alapja a jövőbeli konstrukciónak.
Készíts egy folyékony keveréket cementből és vízből, és jól keverd össze, amíg sima állagot nem kapsz. Még ne adj hozzá homokot! Gondosan öntsd rá ezt a keveréket az ernyő kupolájára, oszlasd el egyenletes rétegben, és hagyd, hogy egy kicsit megszilárduljon.
Ezután készíts egy lyukat az ernyő közepén, és helyezz bele egy PVC csövet. Ez az elem további stabilitást biztosít az építménynek.
Tedd a kupolára az üveghálót — ez extra erőt ad, és megakadályozza a repedéseket.
Most készíts egy sűrűbb cement-homok keveréket (1:2 arányban), és ezt vidd fel az üveghálóra. Simítsd el a felületet, és hagyd száradni körülbelül egy napig.
Míg az építmény szárad, készítsd el az alapot. Tedd a PVC csövet egy műanyag tálba, amit előzőleg olajjal kenegettél, és öntsd fel ugyanezzel a cement-homok keverékkel.
Ha még erősebbé szeretnéd tenni, adhatsz hozzá törött téglákat vagy fémszerkezeteket.
Miután mindkét rész teljesen megszáradt, óvatosan vedd ki őket a formákból. Kösd össze az alapot és az ernyőt cementkeverékkel, mint „ragasztóval”. Hagyd teljesen megszilárdulni az építményt.
Most jöhet a kreativitás! Fesd le a kész darabot alapozóval, majd olyan színre, amely illik a kerted stílusához. Száradás után vigyél fel egy védő lakk réteget, hogy hosszabb ideig bírja a használatot.
A kész műalkotást használhatod egy eredeti virágágyásként — csak adj hozzá földet és ültess virágokat. Vagy hagyhatod dekorációs elemként, kiegészítve kövekkel, mozaikkal, mintákkal, vagy akár LED világítással.
