Hazajöttem munka után, de senki sem volt otthon, és a lakás borzalmas állapotban volt

Hazajöttem munka után. Felmentem az emeletre, és szokás szerint megnyomtam a csengőt. Csend. Ráütöttem az ajtóra — ismét nem jött válasz. Kivettem a kulcsot, és bementem.

A látvány, ami elébe tárult, földre sújtott. A tévé bekapcsolva volt. A hűtő ajtaja résnyire nyitva. A földön ruhák, törölközők, gyerekjátékok hevertek.

Tovább mentem, és megnéztem a fürdőszobát — egy vízfolt volt a padlón. Mintha valaki sietve távozott volna.

Hol van a feleségem? Hol van a fiam? Semmit sem értettem. A feleségem telefonja ki volt kapcsolva.

Hirtelen léptek hangját hallottam mögöttem. A folytatás a kommentekben⬇️⬇️

Hazajöttem munka után, de senki sem volt otthon, és a lakás borzalmas állapotban volt

Három éve vagyok házas. A feleségemmel a munkahelyünkön találkoztunk — egy szokásos történet: közös projektek, közös ebédek, hosszú beszélgetések. A házasságunk után megváltozott az életünk.

Teherbe esett, és szülési szabadságra ment, és az összes pénzügyi felelősség a vállamra nehezedett. A mindennapok egyformává váltak: reggel a munkahelyen, este otthon.

A feleségem rendben tartotta a házat, vigyázott a fiunkra, vacsorát készített, és én tudtam, hogy amikor hazaérek, a megszokott meleg fog várni.

De az az este már eleve furcsán kezdődött.

Kinyitottam a lépcsőház ajtaját, felmentem az emeletre, és szokás szerint megnyomtam a csengőt. Csend. Ráütöttem az ajtóra — ismét nem jött válasz. Talán a fürdőszobában van? De mindig hallja a lépteimet. Kivettem a kulcsot és bementem.

A látvány, ami elébe tárult, földre sújtott. A tévé bekapcsolva volt. A hűtő ajtaja résnyire nyitva. A földön ruhák, törölközők, gyerekjátékok hevertek.

Tovább mentem, és megnéztem a fürdőszobát — egy vízfolt volt a padlón. Mintha valaki sietve távozott volna.

Hol van a feleségem? Hol van a fiam?

Hazajöttem munka után, de senki sem volt otthon, és a lakás borzalmas állapotban volt

Az agyam gyorsan és idegesen kezdett pörögni. Az első dolog, ami eszembe jutott, a rablás volt. De nincs pénzünk vagy ékszereink otthon. Akkor mi történt? Miért tűnt úgy, mintha valaki gyorsan elmenekült volna, mindent hátrahagyva?

Reszkető ujjaimmal tárcsáztam a feleségem számát. Csengetés. Aztán a hideg, közömbös hang az üzenetrögzítőn: „A hívott fél ideiglenesen nem elérhető.”

A szívem hevesen vert. Talán pár percet kések? Talán ha korábban érkezem, tudtam volna valamit tenni?

Ekkor léptek hangját hallottam mögöttem.

— Ó, drágám, már itt vagy? — hallottam a feleségem hangját.

Gyorsan megfordultam. A feleségem az ajtóban állt, kezében egy bevásárló szatyorral. Nyugodt. Mosolygós.

— Mi történt itt? Hol van a gyerek? Miért volt lekapcsolva a telefonod?

Nyugodtan levette a kabátját és letette a táskáját az asztalra.

— Hogy telt a napod?

Hazajöttem munka után, de senki sem volt otthon, és a lakás borzalmas állapotban volt

Nem bírtam tovább.

— Mi történt?! HOL VAN A GYEREK?!

A feleségem rám nézett, meglepett arckifejezéssel.

— Nyugi. A mamámmal van. Csak fél órára mentem el a boltba.

— És… mi ez a rendetlenség?

Mosolygott és leült a kanapéra.

— Kérdezd meg, mit csináltam ma.

Pár pillanatra elhallgattam, majd kérdeztem:

— Mit?

A feleségem nyújtózkodott, ásítozott, és mosolyogva mondta:

— Semmit. Csak pihentem.

Értékelje ezt a cikket
( 9 assessment, average 2.22 from 5 )
Tetszett ez a történet? Kérjük, ossza meg ezt a bejegyzést családjával és barátaival!
Megjegyzés hozzáadása

;-) :| :x :twisted: :smile: :shock: :sad: :roll: :razz: :oops: :o :mrgreen: :lol: :idea: :grin: :evil: :cry: :cool: :arrow: :???: :?: :!: