Majdnem 10 éven át egyedül neveltem a lányomat, teljesen megfeledkezve a saját életemről. Kételkedtem abban, hogy bármelyik férfi szerethetne egy elvált nőt gyermekkel. De minden megváltozott, amikor találkoztam az álmaim férfijával, és beleszerettem. Megkérte a kezemet. Minden tökéletesnek tűnt: a vőlegényem és a lányom jól kijöttek egymással, de nemrégiben a jövendőbeli férjem feltett egy feltételt. Most nem tudom, hogyan mondjam ezt el a lányomnak, félek, hogy összetörik a szíve. 😢 Kérem, segítsenek tanáccsal, mit tegyek.
Az első hozzászólásban mesélem el a történetemet ⬇️⬇️
A válásom után hosszú ideig egyedül neveltem a lányomat. Amikor még kicsi volt, átéltem egy válást, ami mély sebet hagyott a szívemben.
Az évek múltak, de nem siettem új kapcsolatot kezdeni – a csalódottságom a férfiakban túlságosan nagy volt. Így telt el tíz hosszú év.
Minden megváltozott, amikor találkoztam egy férfival, akit most az álmaimnak nevezek. A románcunk titkos találkozókkal kezdődött, de idővel megkérte a kezemet, én pedig igent mondtam.
Attól a pillanattól kezdve teljesen belemerültem az esküvői előkészületekbe. A helyzet tökéletesnek tűnt: a vőlegényem és a lányom jól kijöttek egymással, és úgy éreztem, hogy minden egy igazi család létrehozása felé halad.
Nemrég azonban problémánk támadt. A jövendőbeli férjem egy váratlan feltételt szabott, ami zsákutcába került engem. Nem akarja, hogy a lányom velünk éljen a házasság után. Az a javaslata, hogy menjen az apjához vagy más rokonokhoz.
Amikor megpróbáltam ezt megbeszélni a lányommal, visszafogottan reagált. Nem mutatott sem nyílt beleegyezést, sem határozott elutasítást, de érzem, hogy ez mélyen érintette.
Úgy tűnik, nem akar visszamenni az apjához, és félek, hogy ez a döntés azt éreztetheti vele, hogy nem fontos számomra.
Most egy nehéz döntés előtt állok. A vőlegényem ragaszkodik hozzá: vagy kettesben élünk, vagy ő elmegy. De hogyan hozzak meg egy ilyen döntést, amikor a lányom boldogsága és a saját jövőm forog kockán?
